December 7, 2022, 7:20 pmSzent István Király / Első Királyunk, Szent István - Cultura.Hu
"A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak. " Első királyunk, Szent István király, a magyar állam alapítója 980 éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el Székesfehérvárott. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét. "Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával – írja Kristó Gyula történész Szent István király című kötetében. – Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú. " 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott.
Megkoronázása
Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
1038. augusztus 15. Szerző: Tarján M. Tamás 1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel. István, vagyis eredeti nevén Vajk, Géza fejedelem (ur. 971-997) egyetlen fiúgyermeke volt, aki vélhetően Esztergomban vagy Fehérváron látta meg a napvilágot, 975 táján. Szent királyunk életének első éveivel kapcsolatosan – megfelelő források híján – ma is számos kérdés merül fel, melyek megosztják a tudósokat: ilyen például István keresztelése, amit a történészek többsége a 990-es évekre tesz, és azt a prágai vértanúhoz, Szent Adalbert püspökhöz köti. Abban már nincs vita, hogy nyugati kereszténység felé nyitó Géza komoly küldetést hagyományozott fiára: Istvánnak kellett befejeznie azt a hatalmas munkát – a keresztény állam alapítását –, ami szimbolikusan a 973-as quedlinburgi követküldéssel kezdődött meg.
- Nyuszik mindenhol: íme a legédesebb húsvéti dekorációk - Glamour
- Szent istván király élete
- Magyar Múzeumok - Megújult a Szent István Király Múzeum központi épülete
- Újvári és társa ügyvédi iroda
Ünnepe
A szervezésben és a lebonyolításban Szincsák-Lukáts Fruzsina és Kanyárné Grünvald Petra a Szent István Király templom kántora, a Padragi Bányász Férfikórus karnagya vállaltak nagyobb részt, de ahhoz hogy a versenyt le lehessen bonyolítani, közel egy tucat kolléga összehangolt munkájára volt szükség. Minden résztvevő oklevelet és egy gravírozott tollat kapott emlékül Gratulálunk valamennyi résztvevőnek! Németh Noémi
Mivel a kiállítás elsősorban vizuális nyelven szólítja meg a közönséget, így a jelentéstartalom feloldása, kifejtése különösen fontos, hogy többfajta látogatói célcsoportot tudjon megszólítani. A kiállítási környezet a látogató számára a kommunikáció elsődleges médiuma, így rendkívül fontosak a látogatói-befogadói visszajelzések, hiszen a múzeum egy szabadidős és alternatív pihenési környezet is lehet. Már a fogadótérben felismerhető a látogatók számára, hogy a magyar középkorral kerülhetnek közelebbi kapcsolatba a kiállításon. Piros és fehér zászlószerű molinók lógnak le két oldalon a plafonról, közepükön a piros-fehér csíkos ún. árpádsávos, illetve a piros alapon fehér kettőskereszttel díszített címerekkel. Mindkét címer az Árpád-korban került be hazánk címerhasználatába és még ma is részét képezik országunk címerének. A piros-fehér színvilág a kiállítás egészén végighalad. Egyfelől a folyosókon az ajtók fölött piros zászlóban fehér mezőn láthatjuk a termek sorszámát. A folyosó másik oldalán a Képes Krónikából kinagyított királyportrék sorát és köztük az egyetemes kronológia eseményeit is egy piros-fehér sávos minta köti össze.
István legyőzte őt a veszprémi csatában, tetemét felnégyeltette, és az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára függesztette ki tagjait. 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, aminek az a diplomáciai jelentősége, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. Ezt követően lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, és a területet országához csatolta.
A diplomáciai érzék István is jó diplomáciai érzékkel rendelkezett, s az ország északkeleti részét uraló Abákat úgy szerelte le, hogy egyik nővérét (vagy húgát) feleségül adta hozzá egyikükhöz. Legutoljára 1028-ban a Maros vidékén uralkodó Ajtonnyal számolt le hű hadvezére Csanád, s a király megalapította a marosvári püspökséget. A harcok következtében 10 püspökség (majd ebből 2 érsekség) alakult, így az ország egyházjogilag is önálló egyházkerületet képezett. Ennek első jogi aktusa 1009-ben történt meg a pápa legátusa, az ostiai püspök jelenlétében. Mindez azért volt különösen fontos, mert az ostiai püspök a kardinálisok között kiemelt helyet foglalt el, az ő feladata volt a megválasztott pápa megáldása és felszentelése. Vagyis, ő volt a pápa után következő megmagasabb egyházi méltóság. Megalakultak lassan a vármegyék is, amelyeket egy-egy ispán vezetett. Két törvénykönyve is a kereszténység terjesztését tűzte ki célul, s maga is jelentős összegeket költött építkezésekre, de elvárta az alattvalók hozzájárulását is " tíz falu építsen egy templomot ".